TÁJÉKOZTATÓ
SZABADTÉRI TÜZEK MEGELŐZÉSÉRE FELKÉSZÜLÉS
Az időjárás javulásával és a közeledő tavaszi munkálatok miatt az erdő- és vegetációs tüzek szempontjából a legveszélyeztetettebb időszak következik. Ilyenkor Magyarországon évente több ezer helyen keletkezik tűz. A szabadtéri tűzesetek legtöbbször emberi gondatlanságra vezethetők vissza. Ezek a tüzek jelentős természeti károkat okozhatnak. Sok esetben az elszáradt, hasznosításra nem kerülő növényzet felszámolása érdekében a területgazdája szándékosan gyújt tüzet, amely neki nem okoz kárt, azonban a tűzoltóságtól nagy erőfeszítést igényel, és jelentős többletköltséget okoz a lángok megfékezése és a tűz általveszélyeztetett területek védelme. A gondatlan magatartás veszélyes az élet- és vagyonbiztonságra, hiszen amíg a tűzoltók a szabadtéri tüzekhez mennek, addig érkezhet olyan bejelentés, melynél az emberi élet mentése lenne az elsődleges feladat.
A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival:
- Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, különmeghatározott esetekben és feltételekkel megengedik;
- Belterületen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása.
- A külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését, előzetesen az égetésmegkezdése előtt 5 nappal írásban be kell jelenteni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz;
- Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandófelügyelete mellett (amennyiben a tűzgyújtási tilalom szabályai nem érintik);
- Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, haazt egyébként más jogszabály megengedi;
- A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza;
- Jogszabálytól eltérően végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után.
A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors tovább terjedésének.
Szabadtéri égetés jogszabályi előírásai
Tűzvédelmi szempontból a kérdést az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014.(XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) szabályozza. A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés vonatkozó szabályait a 225 –228. §-ok tartalmazzák. Ezek értelmében
TILOS
a lábon álló növényzet,tarló,
növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi,
valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok
használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése
KIVÉVE,
ha jogszabály másként nem rendelkezik.
Ezek értelmében belterületen növényi hulladékot égetni csak abban az esetben lehet, ha van erre vonatkozó hatályos önkormányzati rendelet – mint másként rendelkező jogszabály – és akkor is csak a rendeletben meghatározott időpontokban és feltételek mellett. Háztartási hulladékot (műanyagot, gumit, stb.) égetni sem belterületen, sem külterületen nem szabad,még tüzelő- és fűtőberendezésben sem.
KÜLTERÜLETEN
történő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetése csak abban az esetben lehetséges, ha az ÉGETÉST MÁS JOGSZABÁLY LEHETŐVÉ TESZI.
A szabadtéri égetés szabályai az OTSZ előírásai szerint. Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén azt azonnal el kell oltani.
A TARLÓÉGETÉS SZABÁLYAI
A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni. Lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni. Az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani. Tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni. A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni. Legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani. A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során is a fenti szabályokat kell alkalmazni!
TOVÁBBI SZABÁLYOK
Az égetés során az előzőekben ismertetett előírásokon túlmenően be kell tartani az OTSZ alábbi szabályait is, mivel a szabadtéri égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül!OTSZ 184. § (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – a (5) bekezdésben foglaltak kivételével – az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata,ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége.
(5) Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.
(7) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.
- § (3) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, valamint a 184. § (5) bekezdésében foglaltak szerint tevékenységet végzőmagánszemély, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 5. § (1) bekezdés értelmében a földhasználó – ha a törvény, vagy a törvény végrehajtására kiadott jogszabály másként nem rendelkezik, választása szerint – köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 225. § (3) bekezdése előírása alapján, ha jogszabálymásként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.
A tüzek kialakulása kapcsán a felelősség a tulajdonost, használót, illetve a kezelőt terheli.Fokozott tűzveszély időszakában (korábbi megnevezés szerint: „tűzgyújtási tilalom” idején)tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is.
A belterületi ingatlanon végzett szabadtéri égetés
A hatályos önkormányzati rendeltben foglalt feltételeknek megfelelően lehet az avar és kerti hulladékok égetését elvégezni.
A beleterületi ingatlanokon történő égetés feltételeiről, a hatályos önkormányzati rendeletekről a – https://njt.hu/njt.php?onkormanyzati_rendeletek – honlapon tájékozódhat.
A belterületi szabadtéri égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek is minősül, így az54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat, 184. § és 185. §-ban foglaltakat is értelemszerűen be kell tartani.
A fentiek alapján, a szabálytalanságot elkövetővel szemben a kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1.melléklet 3. sora alapján, tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet vagy robbanást idézett elő, és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 20.000 –3.000.000,- Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szab ki.
Erdőben végzett tűzveszélyes üzemi tevékenység
Védett természeti területen lévő erdőben – a kijelölt és a kiépített tűzrakó hely kivételével –tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.
Vágástéri hulladékot az erdőben az Evt.-ben foglaltakon túl csak abban az esetben lehet égetéssel megsemmisíteni, ha annak felhasználására és hasznosítására más lehetőség nincs vagy az nem gazdaságos.Védett természeti területen lévő erdőben kerülni kell a vágástéren történő vágástéri hulladékégetést.
A vágástéri és egyéb fahulladék égetése a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatósághoz történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.
Az égetést az erdőgazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tűzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik szélcsendes időben. Az égetés helyszínén a tűz jelzésére alkalmas eszközt kell készenlétben tartani.
Az égetést akkor lehet elkezdeni, ha a vágástéri hulladék a faállomány szélétől legalább 30méterre halomba van rakva, és körülötte legalább 2 méter széles, éghető anyagoktól mentes tűzvédő sávot alakítottak ki.
Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelőmennyiségű tűzoltóeszközt kell készenlétbe helyezni.
Indokolt esetben a vágástéri hulladék összegyűjtés nélküli elégetésére, a tűzpásztatisztán tartására ellenőrzött tüzet is alkalmazhat az erdőgazdálkodó. Az ellenőrzött tűz olyan folyamatosan ellenőrzött viszonyok között égő tűz, melynek célja a biomassza mennyiségének csökkentése a területen.
Az ellenőrzött tűz tervezett alkalmazását az erdőgazdálkodó köteles bejelenteni a területileg illetékes megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságnak, köteles továbbá az érintett területet bemutató térképet, az alkalmazandó égetési technikák leírását és a tűz biztosításához rendelkezésre álló saját eszközeinek listáját részére átadni.
Az ellenőrzött tűz irányítását legalább tűzoltó alaptanfolyami végzettséggel rendelkezőszemély végezheti.
Védett természeti területen ellenőrzött tűz csak a védett természeti területekre vonatkozó jogszabályok betartása mellett, a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
A faszén- és a mészégető üzemeltetője köteles a boksa és a kemence környékét 15 méteres körzetben fától, cserjéktől, száraz növénytől tisztán tartani és a tűzoltáshoz szükséges anyagokról, eszközökről gondoskodni. A tűz teljes elhamvadásáig biztosítani kell a boksa és a kemence felügyeletét.
Az erdőben létesített építmények használatára, fűtő- és tüzelőberendezéseinek üzemeltetésére,tűzvédelmére, az építményekben tartózkodó személyek magatartására vonatkozó szabályokat az erdőgazdálkodó, illetve az erdőgazdálkodóval egyetértésben az építmény használója külön jogszabály szerinti tűzvédelmi szabályzatban köteles megállapítani.
Az erdő területén az éghető folyadék tárolóhelyét, valamint a környezetét legalább 5 méteres körzetben gyomtalanítva, éghető anyagoktól mentesen kell tartani, és az egész területet további legalább 4 méter széles, felszántott és felásott védősávval kell körül venni. Bekerített tárolóhelynél a védősávot a kerítés külső oldalán kell létesíteni.
Éghető folyadékot az erdei tűzrakó helytől csak 50 méternél nagyobb távolságban lehet tárolni.
Az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § és az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § (tűzveszélyes üzemi tevékenység) – és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg,ezen rendelkezéseket kell alkalmazni.
A fentiek alapján, a szabálytalanságot elkövetővel szemben a kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1.melléklet 3. sora alapján, tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet vagy robbanást idézett elő, és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 20.000 –3.000.000,- Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szab ki.
A bejelentést formanyomtatvány kitöltésévél a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak szabolcs.titkarsag@katved.gov.hu email címre kell megküldeni.
Tűzgyújtási tilalom
Tűzesetek szabad területen történő bekövetkezésének nagyobb kockázata esetén, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, fokozott tűzveszély időszakát (tűzgyújtási tilalmat)állapíthat meg, és hirdethet ki, egyeztetve a katasztrófavédelem központi szervével (BMOKF). Tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) idején tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévőkülterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is.
A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) megállapítása és visszavonása függ a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától. A tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság (NÉBIH EI) közleményt küld az érintett szervezeteknek, országos közszolgálati médiának, és hivatalos honlapján www.erdotuz.hu közzéteszi a tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) szóló térképet.Az aktuális tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) a NÉBIH EI hivatalos honlapja mellett tájékozódhat a www.erdotuz.hu weboldalon, az onnan is elérhető további szakmai honlapokon, amelyek számos egyéb hasznos információval szolgálnak a szabad területen történő tűzgyújtásról. A tűzgyújtási tilalomról ahttps://www.katasztrofavedelem.hu/55/tuzgyujtasi-tilalom-terkep is tájékozódhat.
A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély időszaka) megállapítására vonatkozókörülményeket a NÉBIH EI minden nap értékeli, és egyeztetve a BM OKF-fel dönt arról,hogy a következő napon szükséges-e tűzgyújtási tilalom kihirdetése, vagy nem. A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) a közzétételtől a visszavonásig (a helyzetben bekövetkezett változás kihirdetéséig) él. Az említett honlapokon napi frissítéssel megtekinthető, hogy van-e érvényben tűzgyújtási tilalom (megállapított fokozott tűzveszély). A lakosság a lakóhelye környékén lévő erdőterületekről a NÉBIH EI által készített interaktív erdőtérképen találhat további információt.
Szabadtéri tüzek megelőlegezésére felkészülés.letöltés