A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival:
· A hatályos jogi szabályozás értelmében tilos az avar és a kerti hulladék égetése. A tiltás alól az önkormányzat helyi rendeletben felmentést adhat, abban szabályozva az égetés feltételeit, körülményeit, idejét. Arról, hogy mikor lehet a kertben égetni, a helyi önkormányzatnál kell érdeklődni. Amennyiben az önkormányzatnak nincs ilyen rendelete, akkor tilos az avar és a kerti hulladék égetése.
· Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel írásban be kell jelenteni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz;
· Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett (amennyiben a tűzgyújtási tilalom szabályai nem érintik);
· Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi;
· A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) tartalmazza;
· Jogszabálytól eltérően végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után.
A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors tovább terjedésének.
Szabadtéri tűzgyújtás szabályai
Tűzvédelmi szempontból a kérdést az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) szabályozza. A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés vonatkozó szabályait a 225 –228. §-ok tartalmazzák. Ezek értelmében
TILOS
a lábon álló növényzet,tarló,
növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi,
valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok
használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése
KIVÉVE,
ha jogszabály másként nem rendelkezik.
Ezek értelmében például belterületen ingatlanon növényi hulladékot égetni csak abban az esetben lehet, ha van erre vonatkozó hatályos önkormányzati rendelet – mint másként rendelkező jogszabály – és akkor is csak a rendeletben meghatározott időpontokban és feltételek mellett szabad. Háztartási hulladékot (műanyagot, gumit, stb.) égetni sem belterületen, sem külterületen nem szabad, még tüzelő- és fűtőberendezésben sem!
A szabadban történő tűzgyújtás, égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.
Az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni
Szabadtéri tűzgyújtás, égetés szabályai külterületi ingatlanon
Az OTSZ 2022. június 13-i változása megszüntette a külterületi irányított égetés fogalmát, helyébe a „füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenység” fogalom lépett. Fontos változás, hogy minden olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét.
A szükséges formanyomtatványt és tájékoztatót megtalálhatja az interneten -https://szabolcs.katasztrofavedelem.hu/33435/letoltheto-dokumentumok.
A bejelentést a mellékelt formanyomtatvány kitöltésével a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak szabolcs.titkarsag@katved.gov.hu email címre kell megküldeni.
Jogszabály által engedélyezett tarló, a lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése:
OTSZ 227. § (1) bekezdése alapján – Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,
c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.
(2) A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése során az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni
A szabadtéri tűzgyújtás, égetés során az előzőekben ismertetett előírásokon túlmenően be kell tartani az OTSZ alábbi szabályait is, mivel a szabadtéri tűzgyújtás, égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül!
OTSZ 184. § (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – a (5) bekezdésben foglaltak kivételével – az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata,
ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége.
(5) Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.
(7) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a
tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.
185. § (3) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát
végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a
munkát végző, valamint a 184. § (5) bekezdésében foglaltak szerint tevékenységet végző
magánszemély, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles
biztosítani.
A fentiek alapján, a szabálytalanságot elkövetővel szemben a kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján 10.000,- forinttól 3.000.000,- forint összegű tűzvédelmi bírságot szabhat ki.
Szabadtéri tűzgyújtás szabályai belterületi ingatlanon
(az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok)
A hatályos önkormányzati rendeltben foglalt feltételeknek megfelelően lehet az avar és kerti hulladékok égetését elvégezni.
Amennyiben az önkormányzat nem állapította meg rendelettel a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokat, abban az esetben az avar és kerti hulladék égetése TILOS!
A belterületi ingatlanokon történő égetés feltételeiről, a hatályos önkormányzati rendeletekről a – https://njt.hu/njt.php?onkormanyzati_rendeletek – honlapon tájékozódhat.
A belterületi szabadtéri égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek is minősül, így az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat, 184. § és 185. §- ban foglaltakat is értelemszerűen be kell tartani.
A fentiek alapján, a szabálytalanságot elkövetővel szemben a kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján 10.000,- forinttól 3.000.000,- forint összegű tűzvédelmi bírságot szabhat ki.
Kerti grillsütő használata, szalonnasütés, bográcsozás
A saját tulajdonú, belterületi ingatlanon található tűzhely, vagy grillsütő használata nem tiltott fokozott tűzveszély (tűzgyújtási tilalom) idején sem. Az ilyen – nyílt lángú – berendezések, eszközök használata, tűz gyújtása az ingatlanon belül az általános égetési, tűzgyújtási szabályok betartása mellett történhet.
Ezek röviden a következők:
· tüzet csak megfelelő időjárási körülmények között, szélcsendes időben szabad gyújtani,
· gondoskodni kell a megfelelő, tűz oltására alkalmas anyag, eszköz – víz, homok, kéziszerszám – kézközelben tartásáról,
· nem szabad felügyelet nélkül hagyni a tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut,
· az égetést követően a tüzet gondosan el kell oltani, és meg kell győződni arról, hogy valóban kialudt-e.
Az erdő kétszáz méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanon azonban tilos a tűzgyújtás fokozott tűzveszély (tűzgyújtási tilalom) idején. |