Szabadtéri tűzesetekkel kapcsolatos felhívás

ÁLLÁSPÁLYÁZAT
2025-06-30
Biztonságban Vakáció ideje alatt is!
2025-06-18

Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Mátészalkai Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Az időjárás javulásával és a közeledő tavaszi munkálatok miatt az erdő- és vegetációs tüzek szempontjából a legveszélyeztetettebb időszak következik. Ilyenkor Magyarországon évente több ezer helyen keletkezik tűz. A szabadtéri tűzesetek legtöbbször emberi gondatlanságra vezethetők vissza. Ezek a tüzek jelentős természeti károkat okozhatnak. Sok esetben az elszáradt, hasznosításra nem kerülő növényzet felszámolása érdekében a terület gazdája szándékosan gyújt tüzet, amely neki nem okoz kárt, azonban a tűzoltóságtól nagy erőfeszítést igényel, és jelentős többletköltséget okoz a lángok megfékezése és a tűz által veszélyeztetett területek védelme. A gondatlan magatartás veszélyes az élet- és vagyonbiztonságra, hiszen amíg a tűzoltók a szabadtéri tüzekhez mennek, addig érkezhet olyan bejelentés, melynél az emberi élet mentése lenne az elsődleges feladat.

 

A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival:

 

·      A hatályos jogi szabályozás értelmében tilos az avar és a kerti hulladék égetése. A tiltás alól az önkormányzat helyi rendeletben felmentést adhat, abban szabályozva az égetés feltételeit, körülményeit, idejét. Arról, hogy mikor lehet a kertben égetni, a helyi önkormányzatnál kell érdeklődni. Amennyiben az önkormányzatnak nincs ilyen rendelete, akkor tilos az avar és a kerti hulladék égetése.

·      Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel írásban be kell jelenteni a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz;

·      Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett (amennyiben a tűzgyújtási tilalom szabályai nem érintik);

·      Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi;

·      A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) tartalmazza;

·      Jogszabálytól eltérően végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után.

A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors tovább terjedésének.

Szabadtéri tűzgyújtás szabályai

 

Tűzvédelmi szempontból a kérdést az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) szabályozza. A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés vonatkozó szabályait a 225 –228. §-ok tartalmazzák. Ezek értelmében

 

TILOS

a lábon álló növényzet,tarló,

növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi,

valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok

használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése

KIVÉVE,

ha jogszabály másként nem rendelkezik.

 

Ezek értelmében például belterületen ingatlanon növényi hulladékot égetni csak abban az esetben lehet, ha van erre vonatkozó hatályos önkormányzati rendelet – mint másként rendelkező jogszabály – és akkor is csak a rendeletben meghatározott időpontokban és feltételek mellett szabad. Háztartási hulladékot (műanyagot, gumit, stb.) égetni sem belterületen, sem külterületen nem szabad, még tüzelő- és fűtőberendezésben sem!

 

A szabadban történő tűzgyújtás, égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.

Az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni

 

Szabadtéri tűzgyújtás, égetés szabályai külterületi ingatlanon

 

Az OTSZ 2022. június 13-i változása megszüntette a külterületi irányított égetés fogalmát, helyébe a „füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenység” fogalom lépett. Fontos változás, hogy minden olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét.

 

A szükséges formanyomtatványt és tájékoztatót megtalálhatja az interneten -https://szabolcs.katasztrofavedelem.hu/33435/letoltheto-dokumentumok.

A bejelentést a mellékelt formanyomtatvány kitöltésével a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak szabolcs.titkarsag@katved.gov.hu email címre kell megküldeni.

 

Jogszabály által engedélyezett tarló, a lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése:

 

OTSZ 227. § (1) bekezdése alapján – Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,

b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,

c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.

(2)  A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése során az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni

 

A szabadtéri tűzgyújtás, égetés során az előzőekben ismertetett előírásokon túlmenően be kell tartani az OTSZ alábbi szabályait is, mivel a szabadtéri tűzgyújtás, égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül!

 

OTSZ 184. § (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – a (5) bekezdésben foglaltak kivételével – az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata,

ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége.

(5) Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.

(7) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a

tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.

185. § (3) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát

végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a

munkát végző, valamint a 184. § (5) bekezdésében foglaltak szerint tevékenységet végző

magánszemély, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles

biztosítani.

 

A fentiek alapján, a szabálytalanságot elkövetővel szemben a kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján 10.000,- forinttól 3.000.000,- forint összegű tűzvédelmi bírságot szabhat ki.

 

 

 

 

 

 

Szabadtéri tűzgyújtás szabályai belterületi ingatlanon

(az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok)

 

A hatályos önkormányzati rendeltben foglalt feltételeknek megfelelően lehet az avar és kerti hulladékok égetését elvégezni.

Amennyiben az önkormányzat nem állapította meg rendelettel a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokat, abban az esetben az avar és kerti hulladék égetése TILOS!

A belterületi ingatlanokon történő égetés feltételeiről, a hatályos önkormányzati rendeletekről a – https://njt.hu/njt.php?onkormanyzati_rendeletek – honlapon tájékozódhat.

A belterületi szabadtéri égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek is minősül, így az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat, 184. § és 185. §- ban foglaltakat is értelemszerűen be kell tartani.

A fentiek alapján, a szabálytalanságot elkövetővel szemben a kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján 10.000,- forinttól 3.000.000,- forint összegű tűzvédelmi bírságot szabhat ki.

 

Kerti grillsütő használata, szalonnasütés, bográcsozás

 

A saját tulajdonú, belterületi ingatlanon található tűzhely, vagy grillsütő használata nem tiltott fokozott tűzveszély (tűzgyújtási tilalom) idején sem. Az ilyen – nyílt lángú – berendezések, eszközök használata, tűz gyújtása az ingatlanon belül az általános égetési, tűzgyújtási szabályok betartása mellett történhet.

 

Ezek röviden a következők:

·      tüzet csak megfelelő időjárási körülmények között, szélcsendes időben szabad gyújtani,

·      gondoskodni kell a megfelelő, tűz oltására alkalmas anyag, eszköz – víz, homok, kéziszerszám – kézközelben tartásáról,

·      nem szabad felügyelet nélkül hagyni a tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut,

·      az égetést követően a tüzet gondosan el kell oltani, és meg kell győződni arról, hogy valóban kialudt-e.

 

Az erdő kétszáz méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanon azonban tilos a tűzgyújtás fokozott tűzveszély (tűzgyújtási tilalom) idején.

Erdőben végzett tűzveszélyes üzemi tevékenység

Védett természeti területen lévő erdőben – a kijelölt és a kiépített tűzrakó hely kivételével – tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.

Vágástéri hulladékot az erdőben az Evt.-ben foglaltakon túl csak abban az esetben lehet égetéssel megsemmisíteni, ha annak felhasználására és hasznosítására más lehetőség nincs vagy az nem gazdaságos.

Védett természeti területen lévő erdőben kerülni kell a vágástéren történő vágástéri hulladékégetést.

A vágástéri és egyéb fahulladék égetése a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatósághoz történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.

Az égetést az erdőgazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tűzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik szélcsendes időben. Az égetés helyszínén a tűz jelzésére alkalmas eszközt kell készenlétben tartani.

Az égetést akkor lehet elkezdeni, ha a vágástéri hulladék a faállomány szélétől legalább 30 méterre halomba van rakva, és körülötte legalább 2 méter széles, éghető anyagoktól mentes tűzvédő sávot alakítottak ki.

Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltóeszközt kell készenlétbe helyezni.

Indokolt esetben a vágástéri hulladék összegyűjtés nélküli elégetésére, a tűzpászta tisztántartására ellenőrzött tüzet is alkalmazhat az erdőgazdálkodó. Az ellenőrzött tűz olyan folyamatosan ellenőrzött viszonyok között égő tűz, melynek célja a biomassza mennyiségének csökkentése a területen.

Az ellenőrzött tűz tervezett alkalmazását az erdőgazdálkodó köteles bejelenteni a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságnak, köteles továbbá az érintett területet bemutató térképet, az alkalmazandó égetési technikák leírását és a tűz biztosításához rendelkezésre álló saját eszközeinek listáját részére átadni.

Az ellenőrzött tűz irányítását legalább tűzoltó alaptanfolyami végzettséggel rendelkező személy végezheti.

Védett természeti területen ellenőrzött tűz csak a védett természeti területekre vonatkozó jogszabályok betartása mellett, a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

A faszén- és a mészégető üzemeltetője köteles a boksa és a kemence környékét 15 méteres körzetben fától, cserjéktől, száraz növénytől tisztán tartani és a tűzoltáshoz szükséges anyagokról, eszközökről gondoskodni. A tűz teljes elhamvadásáig biztosítani kell a boksa és a kemence felügyeletét.

Az erdőben létesített építmények használatára, fűtő- és tüzelőberendezéseinek üzemeltetésére, tűzvédelmére, az építményekben tartózkodó személyek magatartására vonatkozó szabályokat az erdőgazdálkodó, illetve az erdőgazdálkodóval egyetértésben az építmény használója külön jogszabály szerinti tűzvédelmi szabályzatban köteles megállapítani.

Az erdő területén az éghető folyadék tárolóhelyét, valamint a környezetét legalább 5 méteres körzetben gyomtalanítva, éghető anyagoktól mentesen kell tartani, és az egész területet további legalább 4 méter széles, felszántott és felásott védősávval kell körülvenni. Bekerített tárolóhelynél a védősávot a kerítés külső oldalán kell létesíteni.

Éghető folyadékot az erdei tűzrakó helytől csak 50 méternél nagyobb távolságban lehet tárolni.

Az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § és az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § (tűzveszélyes üzemi tevékenység) – és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni.

A fentiek alapján, a szabálytalanságot elkövetővel szemben a kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján 10.000,- forinttól 3.000.000,- forint összegű tűzvédelmi bírságot szabhat ki.

 

A bejelentést a mellékelt formanyomtatvány kitöltésével a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak szabolcs.titkarsag@katved.gov.hu email címre kell megküldeni.

Tűzgyújtási tilalom

Tűzesetek szabad területen történő bekövetkezésének nagyobb kockázata esetén, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, fokozott tűzveszély időszakát (tűzgyújtási tilalmat) állapíthat meg, és hirdethet ki, egyeztetve a katasztrófavédelem központi szervével (BM OKF). Tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) idején tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is.

A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) megállapítása és visszavonása függ a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától. A tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság (NÉBIH EI) közleményt küld az érintett szervezeteknek, országos közszolgálati médiának, és hivatalos honlapján www.erdotuz.hu közzéteszi a tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) szóló térképet. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) a NÉBIH EI hivatalos honlapja mellett tájékozódhat a www.erdotuz.hu weboldalon, az onnan is elérhető további szakmai honlapokon, amelyek számos egyéb hasznos információval szolgálnak a szabad területen történő tűzgyújtásról.

A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély időszaka) megállapítására vonatkozó körülményeket a NÉBIH EI minden nap értékeli, és egyeztetve a BM OKF-fel dönt arról, hogy a következő napon szükséges-e tűzgyújtási tilalom kihirdetése, vagy nem. A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) a közzétételtől a visszavonásig (a helyzetben bekövetkezett változás kihirdetéséig) él. Az említett honlapokon napi frissítéssel megtekinthető, hogy van-e érvényben tűzgyújtási tilalom (megállapított fokozott tűzveszély). A lakosság a lakóhelye környékén lévő erdőterületekről a NÉBIH EI által készített interaktív erdőtérképen találhat további információt.

A mezőgazdasági fagykárok megelőzésére használt eszközök tűzvédelmi kérdéseiről

 

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) 225. § (1) bekezdése szerint: „Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.”

A gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdálkodók egyre szélesebb körben alkalmaznak olyan

eszközöket (pl. füstgyertya, fagyvédő gyertya, stb.), melyek segítségével a mezőgazdasági fagykárok megelőzhetőek, csökkenthetőek. Ezen eszközök az alkalmazásuk során intenzív füstfejlesztéssel, vagy a nyílt láng erejével fejtik ki hatásukat.

Az OTSZ 225. § (1) bekezdésében szabályozott égetéssel kapcsolatos korlátozásainak hatálya nem terjed ki a fagykárok megelőzése érdekében alkalmazott eszközökre, azonban azok alkalmazása során is be kell tartani az alapvető tűzvédelmi szabályokat.

 

Az OTSZ 226. § (2) bekezdése alapján, „Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét.”

A fentiekben foglaltak alapján, a mezőgazdasági fagykárok megelőzése során minden olyan tevékenységet írásban be kell jelenteni, amely füstfejlődéssel vagy lánghatással jár, amely összetéveszthető a valós tűzesettel!

 

A szükséges formanyomtatványt és tájékoztatót megtalálhatja az interneten – https://szabolcs.katasztrofavedelem.hu/33435/letoltheto-dokumentumok.

 

A bejelentést a mellékelt formanyomtatvány kitöltésével a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak szabolcs.titkarsag@katved.gov.hu email címre kell megküldeni.

 

Kérem, hogy a tűzesetek hatékony megelőzése, továbbá tűzesetek gyorsabb észlelése és jelzése, a szabadtéri tűzesetek megelőzésnek felkészülése érdekében, a felsorolt főbb szabályokat a lakosság felé hirdetményben tegye közzé!

Mátészalka, 2025. június 4.

Megszakítás