Györtelek rövid története

Mátészalka – Csenger útvonalon található település. A Szamos bal partjára települt hajdani falu nagyobb részét a folyó elhordta a templommal együtt a XIX. század elején, de megmaradt a régi főutca egyik házsora. A ma 1477 hektárterületű község a Szamos átvágása óta a holtág mellett fekszik. A jellemzően soros elrendezésű szalagtelkeken 417 lakás áll. Helyi különlegesség, hogy itt nincsenek külön, a házzal szembeni oldalra épült A nyári konyhák. Bár az 1798 fő lakosú község már átépült, modernizálódott, a Rákóczi utcán (a régi Alsó utcán) még láthatóak a népi építészet szép emlékei, mindegyik ház tornácos. A lakók általában mezőgazdaságból élnek. Györtelek közigazgatása 1991. január 1-től Ököritófülpös községről vált le.

Történelme: Az eredeti névalak Giurtheleke (Györtelke) olyan birtokot jelent, amely egy György nevű személy tulajdona volt, 1452-ben Gertheleke, Geregteleke, Gergthelek, 1477-ben Gyerthelek néven jegyezték. A név mai alakja (Győrtelek) téves, ugyanis a hivatalos szervek a XIX. század közepe táján Győr nevével kapcsolták össze. Szerencsére a község névtábláján már néhány éve a helyes alakjában, a történelmi tényeknek is megfelelő Györtelekként szerepel. Régi birtokosai a Csaholyiak voltak. 1333-ban Csaholyi Sebestyén György fiának adta, és Szirmay szerint Györgytelekének nevezte el. Igen régen megült hely volt, még látszik az a földsánc, amely a község határában a Szamostól indul ki és hosszan elnyúlva, lassanként beleolvad a tájba.

1399-ben amikor Mácsa helység elpusztult a lakói ide költöztek.A XV. században a Csaholyiak bírták, e család kihalta után mások is szereztek benne részeket, így 1543-ban Peökry Pál és 1659-ben Kapy Klára. A kis települést egymás után érték a megpróbáltatások: az ecsedi vár szomszédsága miatt minden had végigdúlta s a XVII. század végén, XVIII. század elején majdnem puszta lett. 1662-ben a szatmári őrség 2000 forint kárt tett benne, 1709 és 1742-ben pestis, 1717-ben a tatárok pusztították, a Szamos is majd minden évben elöntötte. A XVIII. század végén földesurai a gróf Károlyiak, az Ilosvay, Irinyi, Patay, Uray, Luby, Móricz, Filep, Radványi, Kubinyi, Gerzsenyi és a Dombrády családok, a XIX. században az ő utódaik voltak.

Szatmár vármegye katonai leírói az 1782–85 között látottakat örökítették meg: Magas törzsű tölgyeserdő övezi, a Szamos meredek partját a töltés mellett gáttal magasították. A folyó áradáskor gyakran egyesült a Tiszával és elárasztotta az egész vidéket. A falu közelében lévő rétek nyáron szárazak voltak, a náddal egészen benőtt nagy mocsár (az Ecsedi-láp) az ásott csatornát kivéve sosem száradt ki, állandóan járhatatlan volt. Fényes Elek Geographiai szótárában Szatmár vármegyei magyar faluként szerepel: 428 lakosa, róna fekete agyagos határa két nyomásbeli, szénája sok van.

Itt vezet el az a költséges vízárok, amelyen gróf Károlyi Antal az Ecsedi-láp vizét a Szamosba akarta szivárogtatni. A Szatmár vármegyei monográfiában az Ecsedi-láp északi sarkán fekvő kisközségben 198 házat és 978 lakost számoltak össze. Jékey Zsigmond és Németh Elemér bírták a legnagyobb részt. Németh Elemér itt mintagazdaságot tartott fenn és különösen a sertéstenyészete volt messze földön híres. Tetszetős úri lakában sok érdekes régiséget (különösen középkori fegyvereket, kürtöket, sisakokat, kínzó eszközöket) és gazdag könyvtárat tartott. Működött a községben fogyasztási és értékesítő szövetkezet, függetlenségi kör. A település 2496 holdnyi határához tartoztak a Jékey, a Luby és a Vállyi tanyák. (Itt e tájon feküdt hajdan Bodortelke vagy Bodor földe puszta, amelyre 1427-ben Zsigmond királytól Kállay János kapott királyi adományt; 1429-ben a Csaholyiakat iktatták be a Bodor földe részeibe.)

Nevezetességei: A falu református temploma egyszerű, klasszicista, félkörívvel záródó teremtemplom. Följegyeztek itt egy 1731-ből vagy 1759-ből való református fatemplomot, amelyet a Szamos elöntött. Helyette 1781-ben új fatemplomot építettek, 1822-ben téglából emelték a most látható templomot, az 1765-ből való fatornyát 1871-ben cserélték fel a mai, boltozott helyiségekkel körülvett eklektikus homlokzati toronnyal. A falunak van még egy katolikus temploma is. Lebontották már az 1843-ban épített régi paplakot. A volt Csizmadia-kúria 1990-óta védett műemlék. A XX. század fordulója után épülhetett sajátos stílusban. A helyi termelőszövetkezet felszámolójától vásárolta meg az Önkormányzat, amelyet felújítás után faluházként kíván hasznosítani.

Természeti értékei: A festői szépségű Szamos holtág, ahol egyre többen keresnek felüdülést. Nagyon sokan fedezték fel a hely szépségét, és építenek, vásárolnak hétvégi házat, horgásztanyát.

Györtelek napjainkban

Közigazgatása 1991. január 1-tõl Ököritófülpös községről vált le.

Györtelek lakosainak száma 2002. január 1-én 1778 fő, a családok száma 500 volt. A lakosság korcsoportos megoszlása: 0-18 éves 445 fő, 18-60 éves 1010 fő, 60 éven felüliek 323 fő. 17 utcája 14 km hosszúságú, melyek 100%-os arányban burkoltak. Ugyancsak 100%-os a villany-, vezetékes ivóvíz-, telefon- és gázhálózat kiépítettsége.

Az utóbbi években Györtelek rohamos fejlődésnek indult. 2001 -ben kiépítésre került a szennyvízhálózat a település nagy részén. Felújításra került a művelődési ház és új polgármesteri hivatal került átadásra 2005 nyarán. A következő 2 évben elkészült a főút teljes hosszán a kerékpárút a Tunyogi utca kivételével. Átadásra került a az Európai Uniós szabványnak megfelelő játszótér 2007 ben, ahol Ujhelyi István is tiszteletét tette.

2007-es év elején beindult a kábeltelevízió és széles sávú internetszolgáltatás.
Településünk fejlődése ezzel nem állt meg, folyamatosan szépül.

Új buszvárók épültek és átadásra került az elmúlt évben a “Vájás” híd.

Parkosítással igyekszünk minél nagyobb zöld felületet kialakítani és színesíteni a falu összképét.
Sok segítséget nyújt a munkálatok elvégzésében a közmunkaprogram nyújtotta lehetőség.